az elmult napokban ezen dolgoztam...
utazni, mint egy aranyos kis gomba / travel, like a cute little mushroom
 

ezt régen írtam, regóta akarom megzenésíteni is, ez, hála lucky flaushnak most sikerült is. kicsit átírtam itt-ott a szöveget, ahogy a zene és az évek akarták.

Thanks for Lucky Flaush(music)!


ennyit ér egy élet
maradsz léptekben rezgõ inger
néma rianásban kósza emlék
mikor már semmi sincsen
ennyit érsz és ennyit érek
két élet helyett libbenõ árny
szemeid szikrák csillagok csendje
zuhanásba fordult gyönyörû szárny
levegõörvény hûvös csendje
ennyit érek csak álomcseppek
magány ez vagy más kín volt
beleremegek és elmegyek
áttetszõ foszlányokban úszom
nekem ennyit ér az est
hideg arcom haldoklik az úton
lehullt szirmai közt szárad a test

hullámokban fut a szó
a dalban én vagyok itt veled
szavak közé fûzve valahol
keresem szomorú szívedet

ez a csend és a fû
ölelõ összekapszkodó karcsú indák
neked álmodom ezt a verset
mint gyöngyvirágillat öreg kertet
féltve-vigyázva nyúlok feléd
túl az idõn, a világ kerekén
érezlek a füst vázlataiban
és nem tudok sírni, pedig volna miért

a vágy követel és hív
ami él még: az megremeg
magány ez vagy más kín volt
lényegtelen ha túl messze megy
ennyit ér egy élet
néma zuhanásban emlék
a csend és a fû, hidd el
olyan jó, akár a nemlét
csillagokban hajladozó ismerõs alakok
ahogyan megfeszul és tûnik a lélek
én ennyit érek én ez vagyok
a csend és a fû a füstben nyiló
bársonyszemû végtelen
a barátod lesz és átsegít
minden túl hosszúra éjjelen

hát, szerintem odabasz :]

thanks to lucky flaush
zene/music: Lucky Flaush & zoldi szoveg: zoldi
szoveg:

nézz rám

elhagyom a testet
rezgõ repülõ lélek
álmokon halálon át
másik testbe térek

álmokban hullámzó
elnyúlt évek
valaki sir
ennyit érek

szétfolyt idõ
gondolat és este
valaki más
tûnõ teste

örvények és szinek
távoli lüktetés
túl húson és véren
izzó létezés

nézz rám
mielõtt messzire mennék
nézz rám
ne legyek emlék
nézz rám
mielõtt messzire mennék
nézz rám
ne legyek emlék

tudatom rezgõ
ezüsttükör
repülök alattam
hallgat a köd

olyan sokáig próbáltunk mindketten
tûrni és hinni még rossz helyen,
hogy ma hiába érzed,szinte nem hiszed
nem kell, hogy ilyen legyen az életed.

hallanám a hangod
újra velem lennél
csend az estet
úgy szeretnél

álmokban hulámzó
elnyúlt évek
valaki sir
ennyit érek

nézz rám
mielõtt messzire mennék
nézz rám
ne legyek emlék

zene: LoopsKiller & zoldi
szöveg: zoldi

átitat az éjszaka
hozzám bújik az álom
átölelem simogatom
nem engedem, hogy fázzon

ahol rád gondolok,ahogy képzelem
ott te ragyogod be az életem
ott te ölelsz át álom helyett
és valósággá teszed a képzeletet

az álmomban az vagy
aki ébren is lehetnél
vonzzuk egymást és összeérünk
remény ez vagy emlék?

álmodom és ragyog a tó
mi napsugárban a parton
szépen lassan elszökik a szó
a fejem az öledbe hajtom

ahol rád gondolok,ahogy képzelem
ott te ragyogod be az életem
ott te ölelsz át álom helyett
és valósággá teszed a képzeletet
ahol rád gondolok,ahogy képzelem
ott te ragyogod be az életem
ott te ölelsz át álom helyett
és valósággá teszed a képzeletet

fényes álmok múló képek
gondolatba csavart végtelen
üres nappal szomorú este
sós vízben ázó éjjelek

a belsõ tenger sohasem enged
ússzál végre zuhanás
ha magadba nézel ott látsz engem
nem is lesz ott soha más

kicsit tovabb faragtam a tul mar rajtad-ot. aztan belegondoltam, h lehet h még ide fel sem tettem, szal itt van mind3 valtozatban...
aki nem ismeri, lentrol kezdje :D az epeszubb es ertheto ott a szoveg is.


szoveg:
túl már rajtad
(minden kibaszott exemnek)

tavasz lesz talan jatszik a szél
a hold ma néma nem mesél
álomtalan végtelen
nem múlik el az éjjelem
a virágok még a rügyekbe bújva
alszanak és várnak az újra
a napsütés, a távoli nyár
csak ígéret ami régóta vár
ha elhinném, ha valóra válna
ha az enyém lenne, ha velem szállna
ha isten igazán hallana velünk hullna az éjszaka
ha álmodom, még emlékszem a jövõre
nem hiszed, pedig megmondtam már elõre
játszol még és azt hiszed ez mindig tart
nem látod, hogy nem hiszek el minden szart
hisztizel, duzzogsz, kiabálszkiakadsz
elfutsz visszajössz sírsz de mindig ugyanaz maradsz
nem érdekelsz, menj már innen, hagyj már békén kérlek
hazudni tudsz csak ez nem kell nekem ehhez tul rovid ez az elet
egyedül vagyok, és túl már rajtad végre
a hidak mögöttem olyan gyönyörûen égnek
hülye vagyok csak azért szerettelek ennyire
ha szerencsám van, majd nem emlékszem semmire
látomások fekete álmok messzire nyúló szép szavak
semmit sem érnek ha nem hallod meg hogyha te mindig vak maradsz
nézz magadba keresd meg magad azt aki igazán lehetnél
kövesd az álmod csak menj utána mégis mi mást tehetnél?