éjszárny zöldi, azaz bán andrás versei

  • Nyomtatás

Bán András (éjszárny zöldi) - a vágy a régi (zene is)

Részletek
Írta: éjszárny zöldi

a csend örök és az éjszaka
szíved lüktetõ dallama
és visszatér megint a régi kép
szállni szállni szeretnél

más vagy talán mint régen voltál
de a világ nem változott
öregebb lettél máshogy látod
a régi régi csillagot

a vágy a régi
szöknél innen
túl nehéz ez a test
az álmaidban leveti rólad
a kínzó súlyt az est

drogban ázol köd ölel
talán sohasem múlik el
felhõk futnak a néma ég
ami sohasem felel

a lány akit szeretsz nem a tiéd
és elvesz mindent az élet
az akaratod sem lehet tiéd
a sors foglya a lélek

az álmaidban az lehetsz
ami lenni szeretnél
az álmaidban világok égnek
és benned is él a fény

 

Hozzászólások   

 
#1 live22 download 2019-03-13 02:20
You need start weblog and submit your articles to your website.
Together with your submissions are meeting your client's want.
Always walk away from your article before proof researching.
 

You have no rights to post comments

éjszárny-hírlevél

itt tudsz feliratkozni a hírlevélre, nem spam, mindössze a lényeges dolgokról értesítelek rendszertelenül és ritkán (pl letölthető új zene, írás stb)

Támogatás


Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/schlncom/public_html/zoldi/modules/mod_nova/mod_nova.php on line 25

Strict Standards: Only variables should be assigned by reference in /home/schlncom/public_html/zoldi/modules/mod_nova/mod_nova.php on line 110
...és egy részlet Kerouac Útonjából, csak mert szeretem, és talán mást is eltalál: "Azért mikor kinn ülök a folyó lerobbant rakodópartján napnyugtával, és az ég New Jerseynek nyúló sávját figyelem, és elgondolom, hogy az éggel egyközûen épp ilyen hosszü sáv föld ível a nyugati partig, és a földön út vonul, és az út hossza az álma mindenkinek, és lowában, tudom, a gyerekek ilyenkor sírnak, mert ott nem bánják, ha sír a gyerek, azért ne sírjatok, mondom innen, mert a csillagok feljönnek mindjárt, és nem tudjátok, hogy az Isten Micimackó? az ég pedig odébb a prérire hajlik, és hullajtja rá diadémjait, mikor alig tûzte még a fekete éjszakára, a föld áldására, a folyók csendesítésére, csúcsok sipkájául, és elrejti benne a végsõ part titkát, hogy senki ne tudja, mi lesz, csak az öregedés foszló ruháit tudja..." (Jack Kerouac: Úton)

Legfrissebbek...

joomla компонен��

/
asd