sziget
dreamsynapse - sziget by dreamsynapse
árnyék szalad át az ágyon
nélküled én mindig fázom
ha álmodom és elvisz az éj
melléd mennék bárhol is élj
egyedül vagyok a reggel rideg
amíg a szemembe dörgölöm a mosdóvizet
még elhiszem, hogy vagy valahol
bárcsak tudnám, hogy hol hol hol?
az álom végtelen hol ébred a vég
meddig szállsz, míg a hajnal elér
hol zuhansz le az ébredésbe
meddig támadsz fel még estére
és ha elfogysz végleg ki nem felejt
konnycseppet érted lesz e ki ejt
lesz e lélek valaki álma
nyílik e érted csak rád vágyva
a fehér homok a talpad alatt
felhõvé válik ahogy szaladsz
nevetve nézel fel az égre
megtaláltad a szigeted végre
a kedvesed kacag a pálmák alatt
a tengerbe rohansz õ veled szalad
a nedves bõr ahogy egymáshoz ér
elveszni egymásban ahogy a vízben a fény
hullámok hátán ahogy napszikrák élnek
úgy tanulsz hinni, hogy ne vessz el végleg
és az álom ami annyira mély
hogy a lelkeddel takarózik ha eljön az éj