éjszárny zöldi, azaz bán andrás versei

Bán András (éjszárny zöldi) - a társad (zene is)

Írta: éjszárny zöldi

forró hullámokban ég még a vér
látnok csend ami átölel
éjszakákon rohansz át
körbezár a végtelen
néma szárnyakon utazol
árnyékok állnak az utadon
magába szív a kéklõ ég
felejts el mindent,repülj még
magányos sziget a tested az árban
eggyé válsz egy izzó vággyal
és megszólal benned a senki
de jó is volna valaki lenni
és akarnád azt az éjszakát
amikor tényleg minden rendben
és aki a társad lenne rádtalál
az éjfél utáni csendben

rádnézne újra és újra
és a szemeiben vesznél el végleg
aki a társad lenne úgy szeretne
ahogy az álmaid ölelnek téged

ha rá gondolsz az valami más
és ismeretlenül is fogvatart
és édes rabság lenne az
ahogy foylót ölel át a part
szél susog át a fákon
harmat hûvösen,halkan
rád gondolok és reszketek
és ölelnélek a dalban
rád gondolok és reszketek
és repülnék hozzád folyton
és messze vagy és nem tudod
és a vágyat magamba fojtom