csak...

Írta: éjszárny zöldi

tudod miylen az ember?
odamegy a forráshoz a sivatagbol mert szomjas es vagyja a vizet, aztan iszik felkel es enzi a forrast es talan sajnalni is kezdi ahogyan a sivatag kozepen csobog...
aztan visszamegy a sivatagba

mennyi mindent meselhetnek.
evekrol es valaszokrol. az utrol ami magadba vezet es ahol a legkonynebb eltevedni.
de meselhetnek arrol is ahogyan a gondolat lassan onmagava valtozik mikozben elnyel ahogyan gondolkozol rajta, a zuhanasbol amivel szikravava porszemme egyetlen gondolatta valtozol egy vegtelen elmében. ha látnád hogyan reszket egy hang ami emberré válna vagy ha lennél egyetlen szál egy gondolattengerben és éreznéd ahoygan megmozdulsz az egészben. talán ez lenne az igazi beszélgetés. talán szavak nélkül, ahogyan lehet némán érteni